Május - 2017
H K S C P S V
01 02 03 04 05 06 07
08 09 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31  

Pénzügy és számvitel (BA) alapszak

Szakfelelős:



Dr.Lukács János
egyetemi docens,
tanszékvezető

Képzési idő:

6 + 1 félév

 

Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma:

180 + 30

 

Specializációk:

 

Tanszékünk a Pénzügy specializációt gondozza. Tájékoztató a specializáció választásról.

A képzés célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzési cél olyan gazdasági szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott gyakorlati ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak a vállalkozások, pénzintézetek és költségvetési intézmények pénzügyi szervezeteinek kialakítására, működtetésére, valamint számviteli szakfeladatok irányítására, a gazdálkodó és egyéb szervezetek számviteli politikájának és rendjének kialakítására, a számítástechnika felhasználásával való fejlesztésére, megszervezésére, a beszámolási kötelezettség teljesítésére, a költséggazdálkodás rendszerének kialakítására, fejlesztésére, működtetésére, a gazdálkodás elemzésére, értékelésére és ellen4rzésére, továbbá kell4 ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a pénzügy és számvitel alapképzési szakon végzettek ismerik:

  • a nemzetgazdasági ágak helyzetét, fejlődésük fő törvényszerűségeit,
  • a vállalati gazdálkodás céljait, alapvető törvényszerűségeit,
  • a vállalati gazdálkodás finanszírozási-számviteli-adózási alrendszerét, a vállalati finanszírozás alapelveit, közvetlen és közvetett finanszírozás formáit,
  • a pénzügyi, számviteli folyamatok tervezésének, szervezésének, irányításának, ellenőrzésének elméleti alapjait és gyakorlatát, az értékelés technikáit,
  • a vállalkozások tevékenységét szabályozó jogszabályokat, a vállalat piaci alkalmazkodásának legfontosabb pénzügyi feltételeit,
  • a hazai és nemzetközi adózási, számviteli szabályokat, a vállalkozások működésének (alapítás, működés, átalakulás, megszüntetés) számviteli, pénzügyi megjelenítését,
  • a számviteli információs rendszert, a beszámoló részeit, illetve az azt alátámasztó könyvelési folyamatokat, a tevékenységek elemzésének módszertanát, a döntés-előkészítés módszertani alapjait,
  • a pénzintézeti rendszer felépítését, az egyes pénzintézeti típusok sajátosságait, a hitelezési folyamatot, az értékpapír-piac működésének fontosabb elemeit,
  • az államháztartás feladatait és felépítését,
  • a vállalkozási és közszféra működési törvényszerűségeinek fő különbségeit,
  • a költségvetési gazdálkodás alapvet4 törvényszerűségeit, a költségvetési finanszírozás alapelveit és lehetséges technikáit.

A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben

A szak létrehozása nem „zöldmezős beruházás”, hanem a meglevő és működő struktúra átalakítása. A képzési és kutatási előzmények kétirányúak, egyrészt a Pénzügy szakhoz, másrészt a Gazdálkodási szak Számvitel szakirányához kötődnek.

A Pénzügy szak előzménye 1953-ig vezethető vissza. Ekkor jött létre a Pénzügy Tanszék és a Pénzügy szak. A Pénzügy szak fejlődése 1968-tól – részben az akkor elkezdődött gazdaságirányítási változások, részben Hagelmayer István tanszékvezető egyetemi tanár hatása következtében – felgyorsult. A ’80-as években lezajlott egyetemi reform a meglévő szakokat egységesen szakirányokká minősítette, s csak két szak, a Közgazdasági szak és a Gazdálkodási szak alakult meg. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem a jogelőd intézmény korábbi hagyományainak megfelelően, a várható társadalmi igények kielégítése és az egyetem oktatási kínálatának bővítése céljából, a nemzetközi példákat is követve, 2002-ben Pénzügy szakot alapított és indított. A jelenlegi Pénzügy szakon végzők évenkénti száma 150–200 fő. Az elmúlt években a végzettek nehézség nélkül találtak vonzó munkahelyet. A több mint tízéves tapasztalatok bizonyítják, hogy a jelenlegi Pénzügy szak képzési rendszere megfelel a piac elvárásainak. A jelentkezők létszáma folyamatosan, minden tanévben számottevően meghaladja a belső keretszámot, annak ellenére, hogy a hallgatói vélemények alapján a követelmények szerint a szigorúbb csoportba sorolható.

A közel tíz éve működô Gazdálkodási szak Számvitel szakiránya a képzés másik iránya. Az Egyetem fennállása óta több ízben hajtott végre oktatási reformot, amelyek a szakok, azon belül a szakirányok és specializációk szerkezetét is érintették. A számviteli képzés 1947-ben egyrészt a Tanári „B” szak (számvitel és statisztika szakos tanárok képzése), illetve a Pénzügy szak számviteli specializációjának kialakításával kezdődött. Az 1980-as években végrehajtott – a fentiekben már említett – egyetemi reform során, amikor az Egyetem az akkor meglévő szakjait két szakra redukálta (Közgazdasági szak és Gazdálkodási szak), a szakokon belül a régi szakokat szakirányokká minősítette, és ennek során a gazdasági környezet kihívásait is figyelembe véve, a Gazdálkodási szakon belül hozta létre a Számvitel szakirányt. A Gazdálkodási szak Számvitel szakiránya 80–100 fôs keretszámokkal indult, majd 120–150 fôre növekedett. A szakirány a hallgatói vélemények szerint is a nehezebb szakirányok közé tartozik.

Utolsó frissítés: 2017.10.06.